Közelgett a hosszú hétvége a pünkösd miatt és el is terveztük a barátnőmmel, hogy elmegyünk kicsit mozogni. Gondolkoztunk sokat, hogy bicajozni menjünk, sétálni, vagy kirándulni. Végül az lett a vége, hogy beneveztünk egy 25 kilométeres teljesítménytúrára. Budához közel volt a túra és nagyon élveztük is. Nagyon szeretünk a természetben lenni, nekünk ez jelenti az igazi kikapcsolódást. Kicsit mondjuk félve indultunk el otthonról, hiszen 25 kilométer mégsem olyan kevés. Rendben, gyalogoltunk, de attól függetlenül kihívás volt a számunkra. Minden remekül ment, jól bírtuk, spannoltuk egymást, majd az utolsó pár kilométeren jött a fekete leves…
Elestem egy a földből kiálló gyökér miatt, majd arccal, egy sziklával találkoztam a földön fekve. Egyből hallatszódott majd látszódott is, kiesett kettő fogam. Elég ideges lettem, hogy hogy lehetek ennyire béna. Egyetlen óvatlan mozdulat kellett és már tudtam, ez szép menet lesz!
Azért végigcsináltuk a túrát, még így is, hogy ekkora áldozattal járt. Ki se mertem nyitni a számat, tudtam, hogy durván nézek ki, és fájt is nagyon. Hazaérve utána is néztünk, hogy mi a fogpótlás menete.
Nem voltam képben vele (szerencsére), hogy mi a fogpótlás menete, de most muszáj voltam rendesen körüljárni a témát, mert másképp nem megy a dolog. Alapvetően is elég hiú vagyok, így pedig eléggé letört a szarvam, nagyon fontosnak éreztem, hogy a megfelelő szakembert válasszam erre a feladatra, hisz mégiscsak az arcomról van szó. Elég mosolygós ember vagyok, mindig vidám és jókedvű. Nagy érvágás volt számomra, hogy kitört az első kettő fogam.
De a jó hír! Találtam egy szuper oldalt, ahol nagyon sok információt el tudtam olvasni a fogpótlás menetéről, majd a cikk olvasása közben láttam, hogy egy magánrendelő oldalán járok. Elolvastam újra a fogpótlás menetéről szóló részt, majd megnéztem az egyéni bemutatkozásaikat is, amikhez képeket is csatoltak magukról. Nagyon jó csapatnak tűntek elsőre is, elég megnyerő mindegyikük személyisége, valamint a bemutatkozásuk sem egy sallang volt.
Külön tetszett egyébként maga a megfogalmazás is. Minden egyes írásnál úgy éreztem, mintha csak én írtam volna, kivéve a szakmai részét. A stílusa az irományoknak nagyon közel állt hozzám, így máris kialakult bennem egy pozitív összkép velük szemben. Nyílván a fogpótlás menete nem egy olyan téma, amitől jókedvű lesz az ember, mégis úgy éreztem magam, miközben olvastam, hogy szívesen találkoznék ilyen emberekkel, mert amellett, hogy jó humorúnak tűnnek, megvolt az is a cikkekben, hogy éreztem a szakmai felkészültségüket. Számomra fontos, hogy valakivel tudjak azonosulni, főleg ha ilyen kényes témáról van szó, mint a fogpótlás menete.
Az is külön szimpatikus volt a számomra, hogy többféle opciót is felvázoltak, már a magyarázatnál. Persze én is tudom, hogy mindenki más-más, mint a problémáik, amikkel fogorvoshoz járnak, mindenkit másképp kell kezelni. Ennek ellenére mégsem azt éreztem, hogy van egy féle módszer mindenre, az van, azt kell elfogadni és szeretni.
És volt még egy valami…
Erről ők is írtak. Az idő. Az idő ugyebár pénz. Az én munkám során folyamatosan ügyfelekkel tárgyalok, nem nézhetik ki úgy, mint aki megvertek. Pont az első kettő fogaim voltak, azok, amik hiányoztak, ez a beszédemben is korlátozott, kicsit pösze voltam. Mivel nem csak találkozok az ügyfeleimmel, hanem tárgyalok is, komoly szerepe van a meggyőzésnek és az eladásnak is a kommunikációban. Bevallom, teljesen kizökkentem így, nem tudtam annyira úgymond „nagydumás” lenni, mint azelőtt, mert tudtam, hogy valami nem oké.
Miután felkerestem őket, sajnos választ nem kaptam, mobilon próbáltam elérni őket. De egy percig sem aggódtam, mivel írták is, hogy ha éppen nem veszik fel, mindenképpen visszahívnak mindenkit. Így is lett. Érkezett a telefon a részükről és nagyon kedves köszöntek, közölték, hogy volt egy nem fogadott hívásuk. Elmondtam, hogy mi is történt velem a hétvégén, majd be is hívtak egy vizsgálatra.
Nagyon készségesek voltak, mindent a lehető legnagyobb rendben találtam. Több eljárási technikát is felvázoltak, elmondták melyik milyen költséggel jár, milyen előnyökkel, esetlegesen hátrányokkal. Úgy éreztem, hogy teljesen képben vagyok, legalábbis amennyire egy laikus ember képben lehet a fogpótlás menetéről. Mindenesetre felelősségteljes döntést tudtam hozni, és kikértem az ő véleményüket is, hogy vajon az én helyemben, melyik eljárást technikát választanák, a fogpótlás menetét illetően. Ugyanazt, amit én is választottam. Viszonylag gyorsan meg is lett csinálva, az eredménnyel tökéletesen elégedett is vagyok, és már újra rágok, mosolygok, artikuláltan beszélek, tárgyalok és dolgozok, mint előtte. Mivel az idő pénz mondat az én esetemben, nagyon is érvényes, így muszáj voltam magán fogorvoshoz fordulni, de jól is tettem, mert tudtam, itt motiváltabbak, jobbak a szakemberek, mint egy tb által finanszírozott, államilag finanszírozott és működtetett szakrendelés. Ott a körülmények se túlságosan csábítóak és mivel állami szektor, így az ott dolgozókon is nagy a teher, nagy a nyomás, nem biztos, hogy jó ötlet lett volna.
A fogpótlás menetén kívül, a megelőzésről is szó van a cikkben. Természetesen nem az én esetemre irányulva, hogy „jobb, ha nem esel el az erődben, mert a szikla kitöri az első két fogad”, hanem inkább a rendszeres karbantartás elmulasztásából fakadó fogak elvesztésére irányul itt a figyelem.
Miután meglett a fogam, mondta a barátnőm, hogy nem volt egy olcsó meg fájdalommentes mulatság ez a teljesítménytúra. Nem elég, hogy utána olyan izomláz volt a lábamban, hogy járni alig bírtak, még a fogaimnak is csak a hűlt helyét találtam. Mindezek ellenére örülök, hogy elmentünk, mert nagyon jól éreztük magunkat. Rég volt már ilyen jó közös programunk. És a kis balesetemnek köszönhetően pedig lett egy új kapcsolatom, tudom most már, ha bármi bajom lenne a fogammal, vagy esetleg barátaimnak, ismerőseimnek, rokonaimnak, hozzájuk fogom őket irányítani, mert őket valóban nyugodt szívvel tudom ajánlani. Értékes tartalom volt a blogon, hasznosnak bizonyult a számomra és azt kaptam, amire számítottam. Hozzá kell tenném még a sztorihoz, hogy az árak is teljesen elfogadhatóak voltak, legalábbis a számomra, de szerintem mások számára se okoznak anyagi csődöt.